Az első parfümnek a tömjén nevezhető, amit az egyiptomiak már 5000 évvel ezelőtt is használtak. Őket követik az ókori arabok, a görögök, az indiaiak és a rómaiak. Idővel az emberek illatos kenőcsöket is készítettek és az illatok a magas társadalmi rang jelképévé váltak.
A 20. század elején jelent meg a legendás Chypre illat, amely a tölgymoha, pacsuli és bergamott jellegű citrusos illatjegyek kombinációja. A modern parfümőrség úttörője François Coty leginkább a 40-es években ért el áttörést. Az 1922-től New Yorkban műköő cég a mai napig világszintű vezető szerepet tölt be az illatszerek színpadán.
1921-ben megszületett a Chanel No. 5 – a világ leghíresebb parfümje. A virágos-fás aldehides kultuszillat, amelyben, ylang-ylang, nőszirom, jázmin, rózsa, ámbra, szantálfa és vanília egyesül, az 50-es években nők millióiban talált rajongókra, köztük a szexi Marilyn Monroeval.
A Revlon Charlie 1973-ban jelentett forradalmat amerikai illatok tekintetében, és az egész világra kiterjedt. Ez az illat a szabad nő képét festi meg, és mindmáig több változatban kapható. A 70-es évek merész reklámjai azonban a férfi parfümforradalmat is elindították, így az illatszerek minden érdeklődő számára elérhetővé váltak.
A Christian Dior Poison (1985) mámorító illatával a bátor hölgyeket szólítja meg, remek kiegészítőként szolgált a dús frizurákhoz és válltömésekhez. A 80-as években az illatoknak is feltűnő hatást kellett kelteniük. Az érzékiség effajta előtörésének köszönhetően 1987-ben és 2000-ben megkapta a legjobb női illat címet, így bekerült a FiFi hírességek csarnokába.
Hatalmas sikert könyvelhetett el 1992-ben a L´Eau D´Issey Eau de Toilette, amely a vízesések és a hűsítő vizek erejét társítja a virágok és a tavaszi erdő illatával. A magával ragadó friss illatok megjelenése csak folytatódott. Két évvel később született meg a CK One, amely ráadásul az első uniszex illatként is ismert.
A Thierry Mugler erőteljes illatínyencségeket dobott a piacra. Már az első, az Angel (1992) legenda lett, amely praliné, csokoládé és pacsuli kombinációja. A divatvilág égboltján máig fényesen ragyogó csillag követőtábora máig nő.
A 20. század 60-as éveitől az illatvilág rendkívül széleskörű. Az illatszereket gyakran hírességek mutatják be és népszerűségüket vagy éppen annak hiányát sok esetben a marketing és a reklám befolyásolja. A gyártók azonnal reagálnak az életvitelbeli változásokra, és jó közérzet hatását keltő, uniszex, illetve sportos illatokat dobnak a piacra. Az illatszerekbe egyre több természetes összetevő kerül, és niche parfümök egész sora áll az igényes individualisták rendelkezésére.
A fogyasztók is szót kapnak. A drága és általában nehéz parfümök helyett a neves márkák kínálta közkedvelt és könnyebb Eau de Toilette illatok kerülnek előtérbe. Az elérhető árnak köszönhetően széles körben élvezhetőek az illatszerek, és bárkinek egész illatgyűjteménye lehet, hogy kedve, hangulata szerint válasszon illatot. A 21. század második negyedének küszöbén népszerűek az erdő illatát idéző fás, telt rózsás vagy modern fougere illatok.
Nagyszerű, hogy ma már bárki könnyűszerrel választhat illatszert saját elképzeléseinek megfelelően, úgymond testre szabva. Mindezt anélkül, hogy meghajolna az általánosan elfogadott divatvonulatnak.
Tudta, hogy a nőknek jobb a szaglásuk, mint a férfiaknak? Ez a tény már az őskorban is ismert volt, ugyanis a gyűjtögetéshez és az ételkészítéshez érzékenyebb szaglásra volt szükségük, mint a férfiaknak a vadászathoz. A mérgező vagy romlott élelem egy egész társadalmat is kiirthatott volna.
Az egyiptomi Kleopátra illatára áhítozik, aki lenyűgözte a hatalmas Cézárt? Titka illatos olajában rejlik, amiben mirha, fahéj, kardamom, lótuszvirág, nőszirom, majoránna és sáfrány szerepel.
Napóleon, a francia hadvezér és államférfi élete szerelme, felesége Jozefina császárné is előszeretettel használt parfümöket. Budoárja 1814-ben bekövetkezett halála után még 60 évig illatozott.
Az eredeti kölnit 1709-ben Giovanni Maria Farina hozta létre, 100 évvel később pedig Ferdinand Mühlens megvásárolta a márkát. Bírósági perek folytán viszont át kellett neveznie az illatot. Így lett a híres kölniből 4711, ami a tulajdonos házszáma után kapta a nevét.
A 60-as években például a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a sláger az olcsón kapható Karlovy Varyból származó Živé květy illatszer volt. Készült belőle gyöngyvirág, szegfű, ibolya illatú. A lényege, hogy a virág illatos folyadékba mártva vált illatszerré.
A 70-es évekig a férfiak csak kölnit és borotválkozás utáni arcszeszt használtak. Változást egy 1971-ben közzétett sokkoló hatást kiváltó fénykép hozott, amelyen Yves Saint Laurent meztelenül pózol az első férfi parfümmel, ami nem volt más, mint az YSL.
Az elmúlt évszázadokban a parfümőrök nagyjából 150 természetes illatanyaggal dolgoztak. Ez jelenleg 400. A 19. századtól viszont mesterséges illatösszetevők is születnek, tehát az újkori szakértők már kb. 3000 illatanyaggal dolgoznak.
A parfümőrség művészetét manapság viszonylag kevesen űzik. Az egész világon mindössze 200-300 valódi szakember tevékenykedik e területen. A parfümőrök kétségtelen tehetségükön kívül számos évig tanulmányokat folytatnak, például egy párizsi szakintézetben.