Az SPF az angol Sun Protection Factor rövidítése, ami annyit tesz, fényvédő faktor. A mellette feltüntetett szám pedig a napozótermékek UVB-sugarak elleni védelmi szintjét jelzi. A fényvédő készítményeken az SPF azt árulja el, hogy milyen szintű védelmet képes nyújtani az adott termék. Minél magasabb a faktorszám, annál több UVB-sugarat képes a termék blokkolni.
A bőrgyógyászok többnyire 30-50-es fényvédő faktort javasolnak. Ennél magasabb faktorszámot keresni nem értelemszerű, mivel az adott fényvédő szűrő nem képes 100%-ban blokkolni a káros napsugarakat. Az ennél magasabb faktorszámok egyes esetekben kontraproduktívak. Hamis képet festenek a hozzájuk fűződő biztonságról, az emberek pedig hajlamosak velük hosszabb időt tölteni a napon, ráadásul a legerősebb, déli napsütésben is. Paradox módon így jobban leéghetnek, mint azok, akik alacsonyabb fényvédő szűrőt tartalmazó terméket használnak, de betartják a biztonságos napozás aranyszabályait.
A fényvédő faktort úgy a legegyszerűbb leírna, hogy a maximális napon töltött idő, amely során a bőr még nem ég le. Mondjuk azt, hogy napozótermék használata nélkül 10 perc alatt leégnénk. Például egy 15-ös fényvédő faktorral ez az idő a 15x-ösére nő, így 150 percig maradhatnánk a napon. Ez azonban csak egy hozzávetőleges becslés. Sok függ az adott bőrtípustól, a pillanatnyi naperősségtől, valamint a fényvédő készítmény felvitt mennyiségétől. A szakemberek rendszeres, kétóránkénti használatot javasolnak, illetve figyelmeztetnek arra is, hogy fürdés után vagy fokozott izzadás esetén még gyakrabban ismételjük meg a felvitelt, függetlenül az SPF mértékétől.
A napból származó UV sugárzás két típusát különböztetjük meg. Mondtuk már, hogy az SPF védelmet nyújt a bőrnek az UVB-sugarak ellen. Ez az a típus, amelyik a bőr külső rétegeibe kerül, és leégést okoz, esetleg fokozott kockázatnak teszi ki a bőrt.
Az UVA sugárzás ellenben a bőr mélyebb rétegeibe hatol be, pl. oda, ahol a kollagéntermelés vagy az elasztintermelés történik. Ez a típusú sugárzás károsíthatja a DNS-t és a korai bőröregedés okaként is említhető. Az UVA-sugarak képesek bronzos árnyalatot kölcsönözni a bőrnek, még ha valójában csak a bőr védekező reakciójáról is van szó. A szoláriumok UVA-sugarakkal működnek. Amikor fényvédő készítményeket keresünk, győződjünk meg róla, hogy az adott termék mindkét típusú sugárzás ellen véd. A „broad-spectrum” vagy széles spektrumú megjelölés UVA és UVB sugárzás elleni védelmet jelent.
Hogy még egy kicsit bonyolítsuk a dolgot, kétféle fényvédőtípust különböztetünk meg. Az egyik a kémiai vagy szintetikus fényvédők csoportja, amely a bőrrétegekbe került UVB-sugarakat beszívják, és egy kémiai reakcióval hővé alakítják. Ahhoz, hogy egy ilyen termék jól működjön, alaposan be kell szívódnia a bőrbe, ezért fontos a kémiai fényvédőt legalább 20 perccel napozás előtt felvinni. A kémiai szűrővel bíró fényvédőknek általában könnyebb textúrája van, egyszerű a felvitelük és nem hagynak foltot maguk után.
A fizikai vagy ásványi fényvédők nem jutnak be a bőrbe, a bőrfelszínen maradnak, és védőréteget képeznek, amely segít visszaverni az UVB-sugarakat a bőrről. Azonnali hatás várható tőlük, ideálisak érzékenyebb bőrűeknek is, mivel esetükben kisebb az esélye annak, hogy bőrirritációt okoznak. A modern fényvédők gyakran kombinálják ezt a kétféle szűrőt a hatékonyabb bőrvédelem érdekében.
A fényvédő ereje napfény hatására fokozatosan csökken. A napon töltött idő függvényében pedig a felvitel gyakorisága is változik. Ha reggel bekenjük magunkat fényvédő készítménnyel, majd egész nap az irodában ülünk, még délután és hazafelé is hatni fog. Ha azonban egész nap a szabadban tartózkodunk, rendszeresen, legalább kétóránként ismételjük meg a felvitelt. Fürdés után vagy fokozott izzadás esetén még gyakrabban érdemes megismételni a felvitelt.
Még ha a fényvédő faktor elég megbízható védelmet is nyújt az UVB-sugarakkal szemben, a káros napsugarak elleni bőrvédelem ennél jóval összetettebb. Tartsuk hát be a következő alapelveket, hogy a napon töltött idő a lehető legbiztonságosabb legyen: