Végre itt van... A hosszú tél elmúltával megláthattuk az első, szabadba hívogató tavaszi napsugarakat. Fokozatosan lekerülnek rólunk a melegebb felsők, és vékonyabb öltözékben mozgunk kint is. Persze, a fényvédőkről általában megfeledkezünk, hiszen meg vagyunk róla győződve, hogy a nap még ekkor nem lehet erős. Néhány perc, végül akár másfél óra elteltével pedig piros kiütéseket veszünk észre a kezünkön és a dekoltázsunkon. Ez vajon mi lehet? Nagy valószínűséggel napallergia.
A napallergia mellett napkiütésként vagy túlzott bőrérzékenységként is ismert. Jócskán leegyszerűsítve a helyzetet, ha napozás vagy más, hosszabb, esetleg rövidebb ideig napon végzett tevékenység után előfordulhat, hogy fájó, viszkető piros kiütéseket észlelünk a bőrünkön.
A napallergia pontos oka nem egészen világos, és a szakemberek különböző álláspontokat foglalnak. Természetesen a kulcsszerep a napfényé. Egyes gyógyszerek vagy élelmiszerek, valamint a génállományunk felelhetnek érte. Lehet, hogy meglepő, de a napallergia az egész népességet érinti, méghozzá a 15%-át. Vlamivel gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, illetve a világos bőrűeknél és hajúaknál.
A bonyolult megnevezés a napallergia leggyakoribb formáját takarja.
A polimorf fénykiütés a napallergia azon formája, amely leginkább tavasszal vagy nyár elején jelentkezik. Röviden az első meleg napsugarak hónapjaiban, amikor az emberek zöme kivonul a napra első napozás gyanánt. Többnyire elég néhány percet a napon tölteni, és a napnak kitett testrészeken rövidesen megjelennek a viszkető, piros kiütések. Leginkább a kéz, a láb, a dekoltázs, a nyakszirt értinett.
A napallergia sok esetben nem születésünk óta gyötri a bőrünket. Fokozatosan alakul ki, serdülőkorban vagy akár felnőttkorban. Csak a testen jelentkezik, szerencsére az arcon nem, mivel egész éven éri napfény, így az első erősebb napsugarak sem érik meglepetésként. Más testrészeink viszont nagyon is érintettek, hiszen egész télen és tavasszal fedve vannak.
Az ilyen típusú allergia könnyebb változata esetén nincs szükség különleges bőrápolásra, a napkiütés ez esetben 24 órán belül eltűnik.
A legjobb gyógyír a megelőzés. A hosszú tél után az első napsugarak hívogatnak kifelé, és minél több időt szeretnénk a szabadban tölteni. Próbáljunk meg ellenállni a napocska kísértésének. A bőrnek szüksége van némi időre a melanintermeléshez. Ez egy természetes pigment, amely részben óvja a bőrt a káros napsugaraktól. Fokozatosan szokassuk hozzá a bőrünket a napfényhez. Eleinte 20-30 percig tartózkodjunk napon, majd ezt az időt fokozatosan növeljük.
A napon tartózkodás alapja természetesen a fényvédők használata. Ne várjunk nyárig vele, használjunk napozóterméket már az első meleg napsugarak megmutatkozásakor. Válasszunk legalább 30 faktoros készítményt. Az UVA és UVB sugárzás elleni védelem érdekében, illetve ha huzamosabb időt töltünk napon, kétóránként használjuk a fényvédőt. Déltájban vonuljunk árnyékba. Ma már számos fényvédő kapható napallergiára hajlamos bőrre. Állagukat tekintve lehetnek napozókrémek és naptejek.
A napallergia másik formája a fokozott bőrérzékenység, amelyet bizonyos gyógyszerek, kozmetikumok vagy illatszerek válthatnak ki. Ezen készítmények egyes összetevői közvetlenül reagálhatnak a napfényre, ami a bőr kipirosodását, viszketését, kiütését és pattanások kialakulását jelentheti. A fényérzékenység a napon töltött idő után 2-3 nappal is jelentkezhet.
A nap okozta csalánkiütés a napallergia egy ritka változata, amelynek azonban komoly velejárói vannak. Főleg a fiatal nőket sújtja, és már néhány napon töltött perc elteltével viszkető csaláncsípte bőrérzet jelentezik, amelyet további tünetek kísérhetnek, mint pl. ájulásérzés, fejfájás, légzési problémák. A tünetek sokszor hetekig is eltartanak. A napallergia ezen súlyosabb változata esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni, hogy megfelelő gyógymódban részesüljünk.
Legyünk óvatosak a zöldségekkel és a gyümölcsökkel is. Vannak, amelyek ugyanis fotoszintetizáló anyagokat tartalmaznak, így a bőrön keresztül reagálnak a napfényre. Például a zöldcitromlé, a citromlé, a zellerlé vagy a petrezselyemlé, amely beivódik a bőrbe, és reakcióba lép a napfénnyel, kiütést okozhat.
Jó hír, hogy a napallergia nem veszélyes az egészségre nézve és nem is fertőző. Semmi komolyról nincs szó, többnyire csak nem túl szép látványt keltő napkiütésről van szó. A megelőzés leghatékonyabb formája a fényvédő használata és a napon való tartózkodás korlátozása.